Minden jó felelősségbiztosítás egy beszélgetéssel kezdődik – nem űrlappal. A tevékenység-felmérés az a 20-30 perc, amelyben a vállalkozása kockázati képe összeáll: mit csinál pontosan, kinek, milyen környezetben, milyen láncban. Ez a cikk előre megmutatja a kérdéseimet – és mindegyiknél azt is, miért fontos.
- A felmérés célja nem az adatgyűjtés, hanem a kockázat-kép: ebből lesz jó tevékenység-lista, jó limit, jó szerkezet.
- A kérdések öt köre: tevékenységek, ügyfélkör, működési környezet, lánc-helyzet, előzmények.
- Nevek és érzékeny adatok nélkül is el lehet indulni – a pontosság a tevékenységeknél számít igazán.
1. kör: mit csinál pontosan?
Nem a TEÁOR-lista érdekel, hanem a valóság: mit csinál egy tipikus héten, miből van az árbevétel, mi a mellékes-de-létező tevékenység. Miért: a fedezet a tevékenység-listán áll vagy bukik (több szakma cikk), és a rosszul leírt profil kárnál üt vissza. Itt kérdezek rá a tervezett bővülésre is – amit fél éven belül indítana, azt érdemes most beépíteni.
2. kör: kinek dolgozik?
Lakosság, cégek, közület? Egy-két nagy megrendelő vagy sok kicsi? Van-e írásos szerződés, és mit vállal bennük? Miért: az ügyfélkör adja a károkozási láncok méretét (limit-méretezés) és a szerződéses elvárásokat (megrendelői kikötések) – a limit és a szerkezet innen méreteződik.
3. kör: milyen környezetben működik?
Saját vagy bérelt telephely (bérlői kérdés)? Milyen eszközökkel, gépekkel (gép-kérdés)? Dolgozik-e külföldön (területi hatály)? Vannak-e alkalmazottak (munkáltatói kérdés)? Miért: ezek a kérdések döntik el a kiterjesztés-készletet – mi kell az alapfedezet mellé.
4. kör: hol áll a láncban?
Fővállalkozó, alvállalkozó, mindkettő? Von-e be alvállalkozókat, és kér-e tőlük igazolást? Miért: a lánc-helyzet a felelősségi kép legdinamikusabb része (lánc-cikk) – és a megrendelői-tenderes elvárások is itt sűrűsödnek.
5. kör: mi történt eddig?
Volt-e kárigény, „majdnem-baj", elutasított kár? Van-e élő szerződés, és mi van benne? Miért: a kárelőzmény az árazás része – a tisztán bemutatott előzmény jobb pozíció, mint az utólag kiderülő (egyezség-cikk a lezárásokról); a meglévő szerződés pedig a kiindulópont: lehet, hogy nem új kötés kell, hanem igazítás (átvilágítás).
A felmérés után áll össze az igény-kép (igényfelmérés és limit), abból az ajánlati tábla (összehasonlítás). Az előkészülethez elég a ajánlatkérési adatlista – az első beszélgetéshez pedig egy időpont: díjmentes konzultáció.
Mit NEM kérdezek – és miért?
A felmérés határai is fontosak. Nem kérdezek üzleti titkokat: ügyfél-neveket, konkrét szerződés-tartalmakat, árazási részleteket – a kockázati képhez nagyságrendek és mintázatok kellenek, nem érzékeny adatok. Nem kérek egészségügyi vagy személyes adatokat a munkatársakról – a létszám és a munkakörök elegendők. És nem kérem előre a „tökéletes" adatcsomagot: a felmérés beszélgetés, nem vizsga – ami elsőre hiányzik, azt pótoljuk menet közben. A cél a bizalmi egyensúly: annyi információ, amennyiből jó fedezet tervezhető – és semmi több. Ez a mérték különbözteti meg a felmérést attól, amitől sokan tartanak: nem átvilágítás, hanem közös munka.
Kérdés a saját szakmájára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
