Sok felelősségi ügy nem ítélettel, hanem megállapodással zárul: a felek egyezséget kötnek az összegről és a lezárásról. Az egyezség jó eszköz – gyorsít, feszültséget csökkent –, de a biztosítási fedezet szempontjából szabályai vannak. Ez a cikk arról szól, hogyan fér össze az egyezség és a biztosítás.
- Az egyezség a kárügy rendezett lezárásának egyik útja – jellemzően a kárrendezési folyamat részeként.
- A kulcsszabály: egyezséget a károsulttal a biztosító egyetértésével érdemes kötni – a feltételek ezt jellemzően elő is írják.
- A biztosító bevonása nélküli magánmegállapodás a fedezetet veszélyeztetheti.
Mikor merül fel az egyezség?
Három tipikus helyzetben. Amikor a felelősség lényege nem vitatott, és a kérdés az összeg – ilyenkor az egyezség a leggyorsabb út. Amikor mindkét fél kockázatot lát a vitában – a bizonyítás nehéz, az eljárás hosszú, és a megállapodás mindkettőnek kiszámíthatóbb. És amikor az üzleti kapcsolat megőrzése is szempont – megrendelővel, szomszéddal, partnerrel a rendezett lezárás értéke a számokon túl is nagy. Az egyezség tartalma jogi kérdés – megfogalmazásánál, joglemondó és lezáró klauzuláinál egyedi ügyben jogi szakember bevonása indokolt lehet.
Miért kell hozzá a biztosító?
Mert az egyezség a biztosító helytállását is meghatározza: ha a szerződő a biztosító tudta nélkül ismer el felelősséget vagy állapodik meg összegben, olyan kötelezettséget hoz létre, amelyet a biztosító nem vizsgálhatott – A törvény szerint a biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító ahhoz hozzájárult vagy azt tudomásul vette – a feltételek ezt jellemzően meg is ismétlik és részletezik. A gyakorlati fordítás egyszerű: egyeztetni előbb, aláírni utána. A kárrendezési folyamatban erre kitaposott út van – az egyezségi javaslatokat a biztosítóval közösen lehet kialakítani (kárrendezés-cikk).
A szerződő szempontjai
Az egyezségi döntés előtt három kérdést gondoljon végig. Mit fed a fedezet: az egyezségi összegből mennyi esik a biztosítóra, és mennyi az önrészre (önrész-cikk)? Mit zár le pontosan a megállapodás: minden igényt, vagy maradnak nyitott kérdések – például később jelentkező károk? És mi a hatása a jövőre: a kárelőzmény a következő ajánlatkérésnél megjelenik – a tisztán lezárt ügy jobb pozíció, mint a húzódó vita (ajánlatkérési adatlista).
Ha az egyezségi szakasz akad el
Előfordul, hogy épp az egyezség körül áll meg az ügy: az álláspontok távol vannak, a kommunikáció leállt. Ilyenkor is él az alkusz-szerep: az ügyfél megbízásából egyeztetek a biztosítóval a lehetséges rendezési utakról (elakadt ügyek cikke) – a cél a rendezett lezárás, a lehető legkisebb súrlódással.
Példa: az egyezség, amely mindenkinek jó volt
Egy beázásos ügyben a károsult lakó gyors rendezést szeretne, a kár tételei nagyrészt tiszták, egy vitatott bútor-tétel kivételével. A biztosító egyezségi javaslatot készít: a nem vitatott tételek teljes rendezése, a bútorra pedig szakértői középérték. A szerződő a javaslatot a biztosítóval egyeztetve támogatja, a károsult elfogadja – az ügy hetek alatt zárul, per és évekig tartó feszültség nélkül. Az egyezség itt nem kompromisszum volt, hanem hatékonyság: mindenki azt kapta, ami reálisan járt, gyorsabban. A minta jól mutatja a szabályt is: az egyezség a kárrendezési folyamat része volt, nem attól független magánalku – ettől működött.
Kérdés a saját szakmájára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
