Egy webshop, egy importőr vagy egy kisebb gyártó számára a legdrágább nap nem feltétlenül az, amikor egy termék kárt okoz – hanem az, amikor ki kell vonni a piacról. Értesíteni kell a vevőket, visszaszállítani, tárolni, megvizsgálni, kicserélni vagy megsemmisíteni a darabokat, és mindezt a hatóság határidejére. Sok vállalkozás ilyenkor nyúl a termékfelelősség-biztosítási kötvényéhez, és ott találkozik a rossz hírrel: az a hibás termék által okozott kárra szól, nem a visszahívás lebonyolítására. Az Európai Unió általános termékbiztonsági rendelete (GPSR) 2024. december 13. óta ráadásul a webshopokra és importőrökre is részletes visszahívási rendet ír elő, így a kérdés a kkv-knál is élessé vált.
- A termékfelelősség a Ptk. 6:552. §-a szerinti termékkárra – a hibás termék által okozott halálra, sérülésre, egészségkárosodásra és más dologban okozott kárra – szól, és a termékfelelősség-biztosítás is ezt fedezi.
- A visszahívás költségei – értesítés, szállítás, tárolás, vizsgálat, csere, megsemmisítés – ezen kívül esnek; rájuk külön termékvisszahívás-fedezet létezik, jellemzően a termékfelelősség-biztosítás kiegészítéseként.
- A GPSR szerint visszahívásnál a fogyasztónak legalább két lehetőséget kell felajánlani a javítás, csere és visszatérítés közül, költségmentesen – ez a költség a gazdasági szereplőé.
Mire szól a termékfelelősség, és mire nem?
A Ptk. 6:550. és következő §-ai szerint a termékkárért a hibás termék gyártója felel – és gyártónak minősül az importőr is, aki a terméket az Európai Gazdasági Térségbe behozza. Termékkár a Ptk. 6:552. §-a szerint a hibás termék által okozott halál, testi sérülés, egészségkárosodás miatti kár, valamint a más dologban okozott, ötszáz eurónak megfelelő forintösszegnél nagyobb kár, ha az a dolog magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya. A magában a hibás termékben keletkezett kár nem termékkár: az szavatossági és jótállási kérdés. Készüljön arra, hogy ezek a szabályok változnak: az új uniós termékfelelősségi irányelvet ((EU) 2024/2853) 2026. december 9-ig kell a magyar jogba átültetni, és a tervezet szerint a termék fogalma a szoftverre is kiterjed, a felelősök köre pedig bővül – a hatályos szöveget érdemes ekkor újra megnézni. A termékfelelősség-biztosítás ezt a szerkezetet követi: a hibás termék által másnak okozott személyi sérülésre és dologi kárra ad fedezetet, a termék cseréjére, javítására, a visszahívás költségeire és az elmaradt haszonra jellemzően nem. Hogy ki felel a lánc mentén a gyártótól a webshopig, azt a termékfelelősség-cikk mutatja be; a fedezet határait általában a fedezeti térkép.
Mit ír elő a GPSR 2024 decembere óta?
Az (EU) 2023/988 rendelet 2024. december 13-tól alkalmazandó a fogyasztói termékekre. A gyártó a 9. cikk szerint köteles haladéktalanul korrekciós intézkedést – kivonást vagy visszahívást – tenni, ha a termékről kiderül, hogy veszélyes, és tájékoztatnia kell a fogyasztókat és a hatóságokat; az importőr és a forgalmazó hasonló együttműködési és jelzési kötelezettségekkel tartozik, az EU-n kívüli gyártó termékéhez pedig a 16. cikk szerint uniós felelős személy kell. A 35. cikk alapján a gazdasági szereplőnek a nála meglévő vevőadatokat – például webshop-regisztrációt, hűségprogramot – fel kell használnia a fogyasztók közvetlen értesítésére; a 36. cikk előírja a visszahívási értesítés tartalmát, a 37. cikk pedig azt, hogy a fogyasztónak legalább két lehetőséget kell felajánlani a javítás, a csere és a visszatérítés közül, költségmentesen és észszerű időn belül. A termékkel kapcsolatos baleseteket a 20. cikk szerint a Safety Business Gateway portálon kell bejelenteni. Mindez költség, amelyet a jogszabály a vállalkozásra terhel – és amelyre a klasszikus termékfelelősség-biztosítás nem szól.
Mit fedez a külön termékvisszahívás-fedezet?
A hazai piacon a visszahívás-fedezet jellemzően a termékfelelősség-biztosítás kiegészítéseként köthető, feltételenként eltérő tartalommal. A jellemző fedezeti kör a hatóság által elrendelt visszahívás („third party recall”) költsége: a birtokosok értesítésének levelezési és hirdetési költsége, a termékek felkutatása és elkülönítése, a visszaszállítás, a csomagolás és az időben korlátozott tárolás, a termék sorsát eldöntő vizsgálat, a javítás vagy pótlás, valamint az ártalmatlanítás. Az önkéntes, saját döntésű visszahívás („first party recall”) sok feltételben kizárt vagy külön kiterjesztés; a kötbér, a bírság, az elmaradt haszon és az imázs-helyreállítás jellemzően nem fedezett. Tipikus kizárás az is, ha a hibáról a szerződő már a forgalomba hozatal előtt tudott, vagy ha a probléma szavatossági jellegű – kopás, nem megfelelő tartósság, lejárt szavatosság. A fedezet eseményenkénti és éves limittel, önrésszel működik, és a biztosító csak arra fizet, ami a szerződésben biztosítási esemény. Hogy az ilyen kiterjesztések mikor érik meg, arról a pótdíjas kiterjesztésekről szóló cikk ad döntési keretet.
Kinek élő kérdés ez?
Elsősorban annak, aki gyárt vagy saját márkanév alatt forgalmaz; annak, aki az EU-n kívülről importál – nála a Ptk. és a GPSR is a gyártóéval azonos felelősséget telepít –; valamint a webshopnak, amely a láncban gyakran az egyetlen, akinek vevőadatai vannak, tehát az értesítés terhe rá esik. Élelmiszer, kozmetikum, játék, elektronika, gyermekfelszerelés és gépalkatrész esetében a hatósági visszahívás eleve gyakoribb. Ha külföldre is szállít, a megrendelők sokszor a szerződésben várják el a visszahívás-fedezetet – erről a külföldi megrendelői elvárásokról szóló cikk ír.
Gyakori kérdés: „A webshop nem gyártó – engem ez hogyan érint?”
Két irányból is. A Ptk. termékfelelősségi szabályai szerint, ha a gyártó nem állapítható meg, a forgalmazót kell gyártónak tekinteni mindaddig, amíg meg nem nevezi a gyártót vagy azt, akitől a terméket beszerezte – egy ismeretlen eredetű, EU-n kívülről rendelt termék webshopja tehát könnyen a gyártó helyére kerül. A GPSR pedig a forgalmazótól is elvárja, hogy veszélyes termék esetén működjön együtt a hatósággal, gondoskodjon a kivonásról, és adja tovább a visszahívást a vevőknek – a fogyasztói adatokkal jellemzően csak ő rendelkezik. A gyakorlati következmény: a webshop visszahívási költsége nem attól függ, hogy ő tervezte-e a terméket, hanem attól, hogy ő adta el, és ő tudja elérni a vevőt.
Mit tegyen a gyakorlatban?
Először nézze meg, mit fedez a meglévő kötvénye: a termékfelelősség-biztosítás visszahívási kizárását, és azt, van-e egyáltalán visszahívás-kiterjesztés. Másodszor tegye rendbe azt, amit a biztosítás nem old meg: a tételszám- vagy gyártásiszám-alapú nyomonkövethetőséget, a vevőadatok elérhetőségét, a beszállítói szerződésekben rögzített felelősséget és a hatósági kapcsolattartás rendjét – ezek nélkül a fedezet sem működik jól. Harmadszor, ha a termékkör indokolja, kérjen ajánlatot visszahívás-fedezetre: a biztosító a termékkört, a forgalmat, a piacokat és a minőségbiztosítást fogja kérdezni. Ha szól, az ajánlatkérést és a feltételek összevetését elkészítem; a visszahívási terv elkészítése, a fogyasztók értesítése és a hatósági bejelentés a vállalkozás saját feladata marad.
Kérdés a saját termékkörére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:550–6:559. § (termékfelelősség) (njt.hu)
- (EU) 2023/988 rendelet az általános termékbiztonságról (GPSR) – EUR-Lex
- Allianz Hungária – Harmadik személy által elrendelt termékvisszahívás (third party recall) biztosítása, szerződési feltétel (2011, docplayer-tükör)
- felelossegbiztositas.hu – Termékfelelősség-biztosítás (a termékfelelősség-fedezet köréhez)
- Startr – Amit a termékfelelősségről és a termékfelelősség-biztosításról tudni érdemes
