Az MKIK a kamarai tájékoztatók szerint 2025. március 3-án kezdte meg a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítások ellenőrzését, és azóta folyamatosan vizsgálja, hogy a nyilvántartásban szereplő vállalkozásoknak van-e feltöltött, az árbevételükhöz igazodó fedezetük. A területi kamarák ügyfélszolgálatain ugyanaz a három kérdés tér vissza: mit néznek pontosan, milyen dokumentumot fogadnak el, és mi történik, ha valami hiányzik. Alkuszként azt látom, hogy a fennakadások többsége nem a szerződés hiányából, hanem a feltöltés elmaradásából vagy a nem megfelelő dokumentumból ered: van érvényes kötvény, csak a kamara nem látja, vagy lát valamit, amiből nem olvasható ki a jogszabályi minimum. Azt, kire vonatkozik a kötelezettség és mekkora a minimum, a korábbi cikk foglalja össze, a meglévő szerződés megfelelőségét pedig az öt ellenőrzési pontról szóló írás; ez a cikk magáról az ellenőrzésről szól.
- Az MKIK 2025. március 3-tól ellenőrzi a kivitelezői nyilvántartásban (KIVREG), hogy a megadott árbevételhez a jogszabályi sávnak megfelelő fedezet van-e feltöltve – nyilvántartásba vételkor és utána legalább évente.
- Elfogadott dokumentum a kötvény vagy a 30 napnál nem régebbi fedezetigazolás, mellé a biztosítási ajánlat vagy az árbevétel-nyilatkozat; a feltöltés Ügyfélkapu+ belépéssel a vállalkozó személyes teendője, e-mailben küldött kötvényt a kamara nem dolgoz fel.
- Hiány esetén a 191/2009. Korm. rendelet 37. §-a szerint a kamara a szerződés megkötéséig, legfeljebb hat hónapra megtiltja a tevékenységet, ezután törli a vállalkozót a nyilvántartásból.
Ki ellenőriz, és mit néz?
A vállalkozó kivitelezők nyilvántartását az MKIK vezeti, a területi kereskedelmi és iparkamarák pedig az ügyintézésben és a tájékoztatásban működnek közre – ezért a kérdésekkel a saját vármegyei kamara KIVREG-ügyfélszolgálatához lehet fordulni. A kamarai tájékoztatók szerint az MKIK a nyilvántartásba vételkor, majd utána legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a vállalkozó rendelkezik-e felelősségbiztosítással. Az ellenőrzés tárgya nem a vállalkozás könyvelése, hanem a feltöltött dokumentumok egymáshoz való viszonya: az árbevétel-nyilatkozaton vagy a biztosítási ajánlatban megadott bevételt és az ahhoz tartozó fedezet mértékét vetik össze a jogszabályi sávokkal. A tájékoztatók szerint a kamara a megadott bevételt és az ahhoz tartozó fedezet mértékét veti össze – a bevallott számért a nyilatkozatot tevő vállalkozó felel. A kamara a kamarai GYIK szerint a kötvény tartalmának megfelelőségét nem bírálja el – azt a biztosító tudja megállapítani, ezért a biztosítóval kell tisztázni, a kamara azt nézi, hogy a dokumentumon látszik-e a megadott bevételhez tartozó fedezet.
Mit kérnek be: három dokumentum a KIVREG-ben
A kamarai tájékoztatók három dokumentumot neveznek meg: a biztosítási kötvényt vagy a biztosító által kiállított, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást, valamint a biztosítási ajánlatot vagy az árbevétel-nyilatkozatot – ez utóbbi nem publikus felületre kerül, a nyilvántartás nyilvános részén nem látható. A feltöltés a KIVREG felületen, Ügyfélkapu+ belépéssel történik; a GYMSMKIK tájékoztatója kiemeli, hogy az e-mailben megküldött kötvényeket a kamara nem tudja feldolgozni. A kamarai tájékoztatók szerint a feltöltést a vállalkozás képviseletére jogosult személy végzi a saját Ügyfélkapu+ belépésével – ez tehát olyan teendő, amelyet alkuszként sem vehetek át. Amiben segíteni tudok, az a dokumentum tartalma: a fedezetigazolásnak a kamarai elvárás szerint az árbevétel-alapú fedezetet kell igazolnia, vagyis a limitnek és a kivitelezési tevékenységnek olvashatóan szerepelnie kell rajta. Hogy mit tartalmazzon egy jó fedezetigazolás, és hogyan kérje a biztosítótól, arról a fedezetigazolásról szóló cikk és az igazolás-kérési lista ír.
Mikor kell újra igazolni?
Határozatlan tartamú szerződésnél a kamarai tájékoztatók szerint évfordulón nincs teendő, ha nem változott a biztosító, az árbevételi sáv és a szerződés feltételei. Új adatszolgáltatás kell, ha a határozott tartamú szerződés lejár, ha biztosítót vált, ha az árbevétele másik sávba lép, vagy ha a szerződés bármely okból megszűnik. Projektalapú szerződésnél a kamarai tájékoztatók szerint az egyes projektek dokumentumait is fel kell tölteni – a részletekről a területi kamara ad eligazítást. Fontos aszimmetria: a biztosítók a szerződések megszűnését jelentik az MKIK-nak, az új szerződés megkötését azonban nem – a kamara tehát a megszűnésről magától is tudni fog, az új fedezetről csak akkor, ha Ön feltölti. Biztosítóváltásnál ezért a régi szerződés felmondása és az új dokumentum feltöltése között ne teljen el idő, különben a nyilvántartásban átmenetileg fedezet nélkül állhat.
A következmény: tiltás legfeljebb hat hónapra, majd törlés
A jogkövetkezményt a 191/2009. Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés c) pontja írja le, és a kamarai GYIK-ok is ezt idézik: ha a vállalkozó nem rendelkezik megfelelő felelősségbiztosítással, a kamara a szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra megtiltja a kivitelezői tevékenység folytatását; ha a vállalkozó ez alatt sem tesz eleget a szerződéskötési kötelezettségének, a kamara törli a nyilvántartásból. A határozat jellemzően elektronikus úton, cégkapura vagy ügyfélkapura érkezik. A tiltás ideje alatt a vállalkozó a nyilvántartásban nem jogosultként szerepelhet, ami a nyilvános felületen a megrendelők és a fővállalkozók előtt is látható lehet, tendernél és szerződéskötésnél pedig kizáró ok lehet. A hat hónap a pótlásra szolgál: a szerződés megkötése és a dokumentum feltöltése után a jogosultság a kamarai tájékoztatók szerint újra aktiválható, a törlés után pedig a kamarai gyakorlat szerint új nyilvántartásba vételi eljárásra és friss fedezetigazolásra kell számítani – a részleteket a területi kamara adja meg. Hogy a kamarák általában milyen logikával kezelik a biztosítási elvárásokat, arról a kamarai elvárásokról szóló cikk ad tágabb képet.
Hét tipikus hiba, amit az ellenőrzés kiszűr
- Megkötött, de fel nem töltött szerződés – a kamara szemében ugyanúgy hiány, mint ha nem lenne biztosítás.
- E-mailben elküldött kötvény – nem kerül feldolgozásra, a KIVREG-be kell feltölteni.
- 30 napnál régebbi fedezetigazolás a nyilvántartásba vételkor.
- Olyan igazolás, amelyen nem látszik az árbevétel-alapú limit vagy a kivitelezési tevékenység.
- Sávváltás jelentése nélkül maradt, alacsonyabb limit, miközben az árbevétel nőtt.
- Fővállalkozói szerződésre hivatkozó alvállalkozó, aki azon nem szerepel biztosítottként, vagy a dokumentumot nem maga töltötte fel.
- Lejárt határozott tartamú vagy projektalapú szerződés, amelyet nem követett új feltöltés.
Mit tegyen, ha megérkezett a kamarai felhívás vagy a határozat?
Először lépjen be a KIVREG-fiókjába, és nézze meg, mi van feltöltve, és mi hiányzik – gyakran csak a dokumentum vagy a frissítés maradt el. Ha van érvényes szerződése, kérjen a biztosítótól friss fedezetigazolást, amelyen az árbevétel-alapú limit és a kivitelezési tevékenység szerepel, és töltse fel az ajánlattal vagy az árbevétel-nyilatkozattal együtt. Ha nincs szerződése, vagy a meglévő nem felel meg, ajánlatot kell kérnie a tényleges tevékenység-listával és a kivitelezési árbevétellel, megkötni, majd feltölteni – a hat hónap erre szolgál, nem a várakozásra. Ha szól, a fedezetigazolás tartalmának egyeztetését a biztosítóval, illetve az ajánlatok összevetését elkészítem; az árbevétel-nyilatkozat, az aláírás és a KIVREG-feltöltés az Ön át nem ruházható teendője marad. Kérdés esetén a területi kamara KIVREG-ügyfélszolgálata ad hivatalos választ – a kamara dönt a nyilvántartásról, a biztosító arról, mi a biztosítási esemény.
Kérdés a saját kamarai ügyére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 21/B–21/G. § és 37. § (njt.hu)
- Győr-Moson-Sopron Vármegyei KIK – Megkezdődött a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítások ellenőrzése
- Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara – Kivitelezői regisztráció, gyakran ismételt kérdések
- MKIK – Építőipari kivitelező vállalkozások: gyakran ismételt kérdések
- Soproni Kereskedelmi és Iparkamara – Kivitelezői felelősségbiztosítás GYIK 2.0
