Az építőipari kivitelezőknek 2025 januárja óta nem választás, hanem jogszabályi feltétel a felelősségbiztosítás: a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 21/B. §-a szerint a vállalkozó kivitelező az általa vállalt kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2025 tavaszán megkezdte az ellenőrzést, és a kamarai tájékoztatók szerint sok vállalkozó vagy nem kötötte meg a szerződést, vagy megkötötte, de nem töltötte fel az igazolást. Ez a cikk azt foglalja össze, kire vonatkozik a kötelezettség, mekkora a minimum, és mi történik, ha hiányzik.
- A kötelezettség az üzletszerűen építőipari kivitelezést végző társas vállalkozásokra és egyéni vállalkozókra vonatkozik, 2025. január 15-től.
- A minimális biztosítási összeg a kivitelezési árbevételtől függ: öt sáv, káreseményenként 20 és 200 millió forint között, évente ennek a duplája.
- A meglétét az MKIK a nyilvántartásba vételkor és legalább évente ellenőrzi; hiány esetén legfeljebb hat hónapra megtiltja a tevékenységet, majd törli a nyilvántartásból.
Kire vonatkozik, és mire kell kiterjednie?
A rendelet hatálya az üzletszerű gazdasági tevékenységként végzett építőipari kivitelezésre terjed ki: a kamarai tájékoztatók szerint társas vállalkozásnál a TEÁOR'25 41.00–43.99 (a 43.60 kivételével), egyéni vállalkozónál az ÖVTJ'25 410001–439906 (a 436001 kivételével) kódok alá tartozó tevékenységek érintettek – függetlenül attól, hogy fő- vagy melléktevékenységről van szó. Szünetelő egyéni vállalkozásnak a szünetelés alatt nem kell szerződést kötnie, a nyilvántartás újraaktiválásához azonban már fel kell tölteni az igazolást. A rendelet szerint a fedezetnek a kivitelezési tevékenység szakmai szabályainak és a szerződéses kötelezettségeknek a megszegésével okozott személyi sérüléses és dologi károkra, valamint az ezekhez kapcsolódó sérelemdíjra kell kiterjednie – beleértve az alkalmazottak, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók és az alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkat, amelyekért a biztosított kivitelező felel. A kötelezettség nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházásokra. A kötelező esetek logikájáról szóló cikk általánosabban mutatja be, hogyan illeszkedik ez a szabály a többi előírás közé.
A minimumok: öt árbevételi sáv
A rendelet 21/D. §-a a kivitelezésből származó éves nettó árbevételhez (egyéni vállalkozónál nettó jövedelemhez) köti a minimális biztosítási összeget: legfeljebb 100 millió forint árbevételig káreseményenként 20 millió és évente 40 millió forint; 100 és 500 millió között 50 és 100 millió; 500 millió és 2 milliárd között 100 és 200 millió; 2 és 10 milliárd között 150 és 300 millió; 10 milliárd felett 200 és 400 millió forint. Projekt alapú, határozott tartamú szerződésnél ugyanezek az összegek a projekt teljes tartamára vonatkoznak. Fontos: ezek jogszabályi alsó határok, nem méretezési tanácsok. Egy társasházi beázás-lánc vagy egy személyi sérülés könnyen túlmehet a legalsó sávon, ezért érdemes a minimum-limit és a valós kockázat különbségét külön is végiggondolni. Sávváltásnál – ha az árbevétel jelentősen nő – a kamara új adatszolgáltatást és igazolást vár.
Igazolás és feltöltés: itt akad el a legtöbb vállalkozó
A nyilvántartásba vételhez a biztosító 30 napnál nem régebbi fedezetigazolása kell, a megkötött szerződés dokumentumát (kötvény vagy fedezetigazolás) pedig a kamarai tájékoztatók szerint a megkötést követően rövid – az induláskor 8 napos – határidőn belül fel kell tölteni az MKIK kivitelezői nyilvántartásába. Évfordulónál nincs teendő, ha a szerződés határozatlan tartamú, és nem változott a biztosító, az árbevételi sáv vagy a szerződés feltételei; adatszolgáltatás kell viszont, ha a határozott tartamú szerződés lejár, ha biztosítót vált, ha sávot vált, vagy ha a szerződés bármely okból megszűnik – a megszűnést a biztosító maga is jelzi az MKIK-nak. A rendelet azt is megengedi, hogy a szerződést a kivitelező javára más – például a fővállalkozó – kösse meg; ekkor a kivitelezőt biztosítottként kell nevesíteni, és a dokumentumot neki magának is fel kell töltenie. A fedezetigazolás elkészítésének menetét külön cikk írja le a tudástárban. Alkuszként a kiállítást és a tartalmi egyeztetést a biztosítóval egyeztetem; a feltöltés a kamarai felületre azonban a vállalkozó saját, át nem ruházható teendője.
Mit ellenőriz a kamara, és mi a következmény?
Az MKIK a nyilvántartásba vételkor és utána legalább évente egyszer ellenőrzi a biztosítás meglétét, valamint azt, hogy a megadott árbevételhez a jogszabályi minimum tartozik-e. Ha a szerződés hiányzik vagy nem felel meg, a rendelet 37. § (1) bekezdés c) pontja szerint a kamara a szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónapra megtiltja a kivitelezői tevékenység folytatását; ha a vállalkozó ez alatt sem pótolja, a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett törli a nyilvántartásból. Az eltiltó határozat cégkapura vagy ügyfélkapura érkezik, a pótlás után a jogosultság újra aktiválható. A 2025-ös ellenőrzési hullám tanulsága az volt, hogy a megkötött, de fel nem töltött szerződés a kamara szemében ugyanúgy hiány. Arról, hogyan gondolkodnak a kamarák általában, a kamarai elvárásokról szóló cikk ad képet.
Alvállalkozó, fővállalkozó, lánc
A jogszabály a fővállalkozó fedezetétől azt várja, hogy az alvállalkozók által okozott, a fővállalkozó által viselt károkra is kiterjedjen – ez azonban nem teszi feleslegessé az alvállalkozó saját szerződését, hiszen a kötelezettség őt magát is terheli, ha üzletszerűen kivitelez. A kamarai GYIK szerint a fővállalkozói szerződés akkor fogadható el az alvállalkozó igazolásaként, ha azon ő biztosítottként szerepel, és a dokumentumot maga tölti fel. A lánc további kérdéseit a kivitelezési lánc felelősségéről szóló cikk bontja ki.
Mit tegyen most?
Ha kivitelez, és még nincs szerződése: kérjen ajánlatot a tényleges tevékenység-listával és a kivitelezési árbevétellel, majd a kötvényt töltse fel a kamarai nyilvántartásba. Ha 2025 előttről van szerződése: nézze meg, hogy a biztosított tevékenység, az alvállalkozói kiterjesztés és a limitek elérik-e a saját sávjának minimumát – a régi „vállalkozói felelősségbiztosítás” nem automatikusan felel meg. Ha eltiltó határozatot kapott: a hat hónap a szerződés megkötésére és a feltöltésre szolgál, nem a várakozásra. Ha szól, az ajánlatok összevetését és a fedezetigazolás tartalmának egyeztetését elkészítem, és ha jelzi, hogy sávot váltott vagy biztosítót cserélne, a módosítást és az új igazolást a biztosítónál kérem, az egyeztetést elkészítem; az árbevétel-nyilatkozat, az aláírás és a kamarai feltöltés Önnél marad.
Kérdés a saját kivitelezői helyzetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 21/B–21/G. § és 37. § (njt.hu)
- MKIK – Kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról
- MKIK – Építőipari kivitelező vállalkozások: gyakran ismételt kérdések
- Építési jog – Minden, amit a vállalkozó kivitelezők kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet (frissítés: 2025.03.31.)
- Soproni Kereskedelmi és Iparkamara – Kivitelezői felelősségbiztosítás GYIK 2.0
- Csongrád-Csanád Vármegyei KIK – Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás
