2025. január 15. óta a vállalkozó kivitelezőknek jogszabály írja elő a felelősségbiztosítást, és a kamarai GYIK-okban azóta visszatérő kérdés: „nekem évek óta van vállalkozói felelősségbiztosításom – ez jó lesz?” A területi kamarák válasza egységes: a meglévő szerződést a biztosítónál felül kell vizsgálni, mert a régi kötvények a vállalkozás saját kockázati igényére készültek, nem a rendelet tartalmi elvárásaira. Alkuszként azt látom, hogy a „vállalkozói felelősségbiztosítás” elnevezés mögött nagyon különböző tartalmak vannak: van, amelyik csak a telephelyi tevékenységre szól, van, amelyik kizárja az alvállalkozókat vagy a sérelemdíjat, és van, amelyiknek a limitje a rendelet legalsó sávját sem éri el. Ez jellemzően nem kötéskor, hanem a kamarai ellenőrzésnél vagy egy kárnál derül ki. Azt, hogy kire vonatkozik a kötelezettség, mikortól és mekkora minimummal, a korábbi cikk foglalja össze; ez az írás arról szól, hogyan ellenőrizze a már meglévő szerződését öt pontban.
- A kamarai GYIK-ok szerint a meglévő szerződést a biztosítónál felül kell vizsgálni: a régi „vállalkozói felelősségbiztosítás” nem automatikusan felel meg a 191/2009. Korm. rendelet 21/B–21/G. §-ának.
- Öt ellenőrzési pont: a biztosított tevékenység, a kártípusok és a sérelemdíj, az alvállalkozói kiterjesztés, a káreseményenkénti és az éves limit a saját árbevételi sávra, valamint a biztosított személye és az igazolás tartalma.
- Ha valamelyik hiányzik, módosítás vagy új szerződés kell; a kamara csak a feltöltött dokumentumot nézi, és hiánynál legfeljebb hat hónapra megtilthatja a tevékenységet.
1. A biztosított tevékenység: benne van-e az, amit ténylegesen kivitelez?
A rendelet a vállalkozó kivitelező által „az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár” megtérítésére szóló felelősségbiztosítást vár el. Az első kérdés ezért nem a limit, hanem a kötvény tevékenység-listája: pontosan azok a tevékenységek szerepelnek-e rajta, amelyeket a kamarai nyilvántartásban bejegyzett, és a gyakorlatban végez. A régi szerződések gyakran egy szűkebb szakmára szólnak – például épületgépészeti szerelésre –, miközben a vállalkozás időközben generálkivitelezést, bontást vagy magasépítést is vállal. Ha a lista hiányos, a hiányzó tevékenység körében okozott kár nem biztosítási esemény, függetlenül attól, hogy a kamara elfogadta-e az igazolást. A több tevékenységet végző vállalkozások tipikus réseiről a tevékenység-listáról szóló cikk ír részletesebben. Érdemes megnézni azt is, hogy a szerződés kifejezetten építőipari kivitelezői felelősségbiztosításként vagy általános tevékenységi felelősségbiztosításként szól-e: a kamarai feltöltésnél a fedezetigazolásnak a kivitelezési tevékenységet kell igazolnia, és ezt a biztosítók eltérő szövegezéssel teszik.
2. Kártípusok: személyi sérülés, dologi kár – és a sérelemdíj
A rendelet 21/B. §-a szerint a fedezetnek ki kell terjednie a személyi sérüléses és a dologi károkra, valamint az e károkkal összefüggő, személyi sérüléses nem vagyoni sérelem miatt járó sérelemdíjra. A hazai feltételek jellemzően fedezik a személyi sérülést és a dologi kárt; a sérelemdíj az, ahol a régi szerződések elakadhatnak: a régebbi kötvényeken a sérelemdíj hiányozhat, kizárt lehet, vagy külön, alacsonyabb szublimit vonatkozhat rá – biztosítónként eltér. Nézze meg a feltétel „biztosítási esemény” és „kizárások” fejezetét, és keresse a sérelemdíj szót; ha nem találja, a biztosítótól írásban kérjen állásfoglalást. A fogalom hátteréről a sérelemdíjról szóló cikk ad képet. A tisztán vagyoni károk – például a megrendelő elmaradt haszna – fedezetét a rendelet a kamarai tájékoztatók szerint nem írja elő; ez tehát nem megfelelőségi, hanem méretezési kérdés.
3. Alvállalkozói kiterjesztés – akkor is, ha ma nincs alvállalkozója
A rendelet szerint a fedezetnek ki kell terjednie az alkalmazottak, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók és az alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra is, amelyekért a biztosított kivitelező felel. Ez a leggyakoribb megfelelőségi hiba: a hazai feltételek egy része az alvállalkozók által okozott károkat alapesetben kizárja, és csak pótdíjas kiterjesztésként adja hozzá – a régi kötvényeken ez a kiterjesztés gyakran nincs meg, mert kötéskor „nem volt rá szükség”. A kamarai ellenőrzés szempontjából viszont nem az számít, dolgozik-e most alvállalkozóval, hanem hogy a szerződés tartalmazza-e a kiterjesztést. Arról, hogyan működnek ezek a hangolható elemek, a pótdíjas kiterjesztésekről szóló cikk szól. Két dolgot érdemes szétválasztani: az alvállalkozói kiterjesztés az Ön saját felelősségét fedezi az alvállalkozói által okozott károkért; az alvállalkozó saját kötelezettségét ez nem teljesíti – arról a GYIK külön kérdése szól.
4. Limitek: káreseményenként és évente, a saját árbevételi sáv szerint
A rendelet 21/D. §-a a kivitelezési tevékenységből származó éves nettó árbevételhez – egyéni vállalkozónál a megelőző naptári év nettó jövedelméhez – köti a minimumot: a kamarai tájékoztatók szerint 100 millió forint árbevételig káreseményenként 20 és évente 40 millió forint, 100–500 millió között 50 és 100 millió, 500 millió és 2 milliárd között 100 és 200 millió, 2–10 milliárd között 150 és 300 millió, 10 milliárd felett 200 és 400 millió forint. A kötvényen mindkét számot ellenőrizze, a káreseményenkénti és az éves limitet is, mert a régi szerződések egy része csak egyetlen kombinált összeget ad meg, vagy az éves limit azonos a káreseményenkéntivel. Nézze meg azt is, hogy a limit kifejezetten a kivitelezési tevékenységre vonatkozik-e, vagy egy több tevékenységet fedő szerződés közös kerete, amelyet más tevékenységek kárai is fogyasztanak – ez utóbbi esetben érdemes a biztosítótól kérni, hogy az igazoláson a kivitelezésre jutó fedezet egyértelműen szerepeljen. Ha az árbevétele az elmúlt évben sávot lépett, a rendelet 21/D. § (3) bekezdése szerint a biztosítási évfordulóval kell kezdeményeznie a biztosítónál a szerződés módosítását, és a kamarának új adatot kell szolgáltatnia. A minimum és a valós kockázat különbségéről a minimum-limitekről szóló cikk ír – egy társasházi beázás-lánc vagy egy személyi sérülés a legalsó sávot könnyen meghaladhatja.
5. Ki a biztosított, és mit mutat az igazolás?
A kamara azt fogadja el, ami a feltöltött dokumentumon látszik. Ellenőrizze, hogy a kötvényen a vállalkozása – cégnév és adószám, egyéni vállalkozónál a nyilvántartási szám – biztosítottként szerepel; ha a szerződést más, például a fővállalkozó kötötte, a kamarai GYIK szerint Önt biztosítottként kell nevesíteni. Az MKIK 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást vagy kötvényt fogad el, amely az árbevétel-alapú fedezetet igazolja, tehát a limit és a tevékenység az igazoláson is olvasható legyen. Nézze meg a szerződés tartamát is: határozott tartamú vagy projektalapú szerződésnél a lejárat után új dokumentumot kell feltölteni, és a biztosító a megszűnést maga is jelenti a kamarának. A fedezetigazolás tartalmáról és kéréséről a fedezetigazolásról szóló cikk ad részletes képet. A feltöltés a KIVREG felületre Ügyfélkapu+ belépéssel a vállalkozó saját teendője – a kamarai tájékoztatók szerint a vállalkozás képviseletére jogosult személy saját belépésével történik, és az e-mailben megküldött kötvényt a kamara nem dolgozza fel.
Ha valamelyik pont nem stimmel: módosítás vagy új szerződés?
Két út van. A meglévő szerződés módosítása – tevékenység felvétele, alvállalkozói kiterjesztés, limitemelés – évközben is kérhető; a biztosító ehhez új adatközlést és jellemzően díjkorrekciót kér, és nem minden feltétel engedi a szükséges kiterjesztést. Ha a régi szerződés szerkezetileg nem alkalmas, új szerződés kell, és ekkor a váltás rendje számít: a régit csak akkor mondja fel, amikor az új kockázatviselése már él, hogy ne keletkezzen fedezetlen nap – a részleteket a biztosítóváltásról szóló cikk tárgyalja. Egyes kamarai tájékoztatók évfordulóhoz közeli helyzetre azt javasolják, hogy a meglévő szerződés dokumentumát töltse fel, majd a módosítás után frissítse. A kamara az árbevétel-nyilatkozaton megadott bevételhez tartozó fedezet mértékét ellenőrzi; ha ez hiányzik vagy nem elég, a rendelet 37. §-a szerint a tevékenységet a szerződés megkötéséig, legfeljebb hat hónapra megtiltja, majd törli a vállalkozót a nyilvántartásból.
Mit tegyen most?
Vegye elő a kötvényt, a feltételt és a legutóbbi fedezetigazolást, és menjen végig az öt ponton: tevékenység-lista, kártípusok és sérelemdíj, alvállalkozói kiterjesztés, két limit a saját sávjára, biztosított és igazolás. Ami nem egyértelmű, azt a biztosítótól írásban kérdezze meg – a kamarai GYIK is a biztosítói felülvizsgálatot nevezi meg első lépésként. Ha szól, a meglévő szerződés összevetését a rendelet elvárásaival, és szükség esetén a módosítás vagy az új ajánlatok kérését a biztosítóknál elkészítem; az árbevétel-nyilatkozat, az aláírás és a KIVREG-feltöltés Önnél marad. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény – a kamara pedig csak azt fogadja el, ami a feltöltött dokumentumon olvasható.
Kérdés a saját kivitelezői szerződésére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 21/B–21/G. § és 37. § (njt.hu)
- MKIK – Kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról
- MKIK – Építőipari kivitelező vállalkozások: gyakran ismételt kérdések
- Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara – Kivitelezői regisztráció, gyakran ismételt kérdések
- Soproni Kereskedelmi és Iparkamara – Kivitelezői felelősségbiztosítás GYIK 2.0
- Győr-Moson-Sopron Vármegyei KIK – Megkezdődött a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítások ellenőrzése (sávok, dokumentumok)
- Építési jog – Minden, amit a vállalkozó kivitelezők kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet
