Egy felelősségi kárban legalább három időpont szerepel: mikor történt a hibás munka (károkozás), mikor keletkezett a kár (bekövetkezés), és mikor jelentette be a károsult az igényét (bejelentés). A három akár éveket is szétcsúszhat – és a szerződések abban különböznek, melyik időpontot teszik a fedezet mércéjévé. Ez a cikk a lehetséges logikákat rendezi el.
- A kérdés minden kötvénynél ugyanaz: melyik időpontnak kell a szerződés tartamára esnie?
- Fő logikák: károkozás-alapú, bekövetkezés-alapú és kárigény-érvényesítés alapú (claims-made) – a feltételek mondják meg, melyik él.
- A logika ismerete váltásnál és tevékenység-zárásnál válik létkérdéssé.
A három logika
A károkozás-alapú szerződés akkor fedez, ha a károkozó magatartás – a hibás munka – a tartam alatt történt; a kár és az igény jöhet később is. A bekövetkezés-alapú a kár tényleges keletkezésének idejét nézi: a tartam alatt bekövetkezett károkra áll helyt. A kárigény-érvényesítés alapú (claims-made) pedig a kárigény biztosítottal szembeni érvényesítéséhez köti a fedezetet, retroaktív dátummal kiegészítve – ez a szakmai felelősségbiztosítások jellemző logikája, külön kulcs-cikkel: claims-made és retroaktív dátum.
Miért számít ez ennyire?
Mert ugyanaz a kártörténet az egyik logikában fedezett, a másikban nem. Vegyünk egy 2023-as hibás szerelést, amelyből 2026-ban lesz beázás és kárigény. Károkozás-alapú logikában a 2023-ban élt szerződés a felelős – akkor is, ha azóta megszűnt. Bekövetkezés-alapúban a 2026-os. Claims-made-ben szintén az igény érvényesítésekor élő szerződés – de csak ha a retroaktív dátuma 2023 előtti. Aki nem tudja, melyik logikában él, az kárnál tudja meg – és az a legrosszabb időpont.
Váltásnál: a logikák ütközése
A legtöbb rejtett rés két különböző logikájú szerződés váltásánál keletkezik: például egy károkozás-alapú régi és egy claims-made új szerződés között a „régi munka, új igény" esetek kezelése tisztázandó. Jó hír: rendezett váltásnál ezek a rések zárhatók – retroaktív dátum-átvitellel, utófedezettel vagy a kettő kombinációjával. A gyakorlati menetet a váltás-cikk és az utófedezet-cikk adja.
Mit nézzen meg a saját kötvényében?
Három sort: a kockázatviselés kezdetét (mikortól él a fedezet), az időbeli hatály definícióját (melyik logika), és – claims-made esetén – a retroaktív dátumot. Ha a három közül bármelyik nem világos, az nem az Ön hibája: a feltételek nyelve nehéz. Egy díjmentes konzultáción ezt be lehet azonosítani – a szerződés-ellenőrző checklist pedig előre megmutatja, mit érdemes keresni.
Gyakorlati fogás: rajzolja fel az idővonalat
Ha egy konkrét ügyben bizonytalan, segít egy egyszerű ábra: húzzon egy vonalat, és tegye fel rá a három pontot – mikor volt a munka, mikor keletkezett/derült ki a kár, mikor érkezett az igény. Ezután tegye mellé a szerződés(ek) időszakait: mikortól meddig élt melyik, milyen logikával, milyen retroaktív dátummal. A legtöbb „fizet vagy nem fizet" kérdés ezen az ábrán magától megválaszolódik – és ha nem, akkor pontosan látszik, mi a tisztázandó kérdés a biztosító felé. Ugyanez az ábra váltás tervezésénél is működik: a régi és az új szerződés időszakait egymás mellé rajzolva a rések szó szerint láthatóvá válnak.
Kérdés a saját szakmájára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
