Ha a felelősségbiztosításból egy fogalompárt érdemes igazán megérteni, ez az: claims-made és retroaktív dátum. A szakmai fedezeteknél ezen múlik, hogy a több éve végzett munkából ma érkező kárigény fedezett-e – és váltásnál itt keletkezik a legtöbb rejtett fedezeti lyuk. Ez a kulcs-cikk lépésről lépésre építi fel a logikát.
- A claims-made fedezet a kárigény érvényesítésének idejéhez kötődik – ahhoz, amikor az igényt a biztosítottal szemben bejelentik –, nem a károkozáséhoz.
- A retroaktív dátum mondja meg, mennyire régi munkákra terjed ki a most élő szerződés.
- Váltásnál a retroaktív dátum átvitele a folytonosság kulcsa; megszűnésnél az utófedezet.
Miért nem elég a „mikor történt"?
A szakmai hibák sajátossága, hogy sokszor évekkel a munka után derülnek ki: a hibás könyvelést egy későbbi ellenőrzés találja meg, a méretezési hibát az első nagy terhelés. A biztosításnak ezért kezelnie kell az időbeli szétcsúszást a károkozás és a kárigény között. A claims-made logika válasza: az a szerződés áll helyt, amelyik a kárigény biztosítottal szembeni érvényesítésekor él – feltéve, hogy a munka a retroaktív dátum után történt. A magyar feltételek ezt gyakran azzal kombinálják, hogy az igényt meghatározott határidőn belül a biztosító felé is be kell jelenteni.
A retroaktív dátum: a fedezet hátsó fala
A retroaktív dátum jellemzően az első, folyamatosan fenntartott szerződés kezdete. Ha Ön 2020 óta biztosított, és a szerződések folyamatosan, azonos retroaktív dátummal futottak, akkor egy ma érvényesített igény a 2020 utáni munkákra fedezett. Ha viszont váltáskor az új szerződés retroaktív dátuma a váltás napja lett, a korábbi évek munkái kiestek – ez a klasszikus, észrevétlen fedezeti lyuk. Ezért a váltás első kérdése mindig: átviszi-e az új biztosító a régi retroaktív dátumot? A váltás többi csapdáját a váltás-cikk veszi sorra.
És ha megszűnik a szerződés?
Claims-made logikában a szerződés megszűnése után érvényesített igény jellemzően nem fedezett – akkor sem, ha a munka a szerződés ideje alatt történt. Erre való az utófedezet, más néven kiterjesztett kárbejelentési időszak: a megszűnés után nyitva tartott bejelentési ablak. Tevékenység-zárásnál, nyugdíjba vonulásnál, cégformaváltásnál ez a legfontosabb rendezendő kérdés – külön cikkben: utófedezet.
Nem minden fedezet claims-made
A teljes képhez tartozik: a tevékenységi felelősségbiztosítások egy része más logikával, a károkozás vagy a kár bekövetkezésének idejéhez kötve működik – a konkrét szerződés logikáját a feltételek mondják meg. A lényeg nem a szakszó, hanem a kérdés, amelyet minden kötvénynél fel kell tenni: milyen időpont dönti el, hogy egy kár fedezett-e? Erre a kérdésre a időbeli hatály cikk ad rendszerezett választ – a saját szerződése besorolását pedig egy díjmentes konzultáción percek alatt tisztázzuk.
Példa: a 2021-es munka esete
Bea 2021-ben könyvelte el rosszul egy ügyfél támogatását; a hibát egy 2026-os ellenőrzés találja meg, az ügyfél ekkor lép fel igénnyel. Kérdés: melyik biztosítás fizet? Ha Bea szerződései 2020 óta folyamatosak, azonos retroaktív dátummal: a 2026-ban élő szerződés áll helyt – a claims-made logika pontosan erre való. Ha viszont Bea 2024-ben biztosítót váltott, és az új szerződés retroaktív dátuma a váltás napja lett: a 2021-es munka kiesett a védelemből – hiába fizetett díjat megszakítás nélkül hat éven át. Ugyanaz a kártörténet, két adminisztrációs döntés, két ellentétes kimenet. Ezért mondjuk: a szakmai fedezetben a retroaktív dátum nem apróbetű, hanem maga a termék.
Kérdés a saját szakmájára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
