A felelősségbiztosítás legkevésbé ismert kérdése nem az, hogyan kezdődik a védelem – hanem hogy hogyan ér véget. Claims-made logikában a szerződés megszűnésével a múltbeli munkák védelme is megszűnhet: a tegnap még fedezett munka holnap már fedezetlen lehet, ha nincs utófedezet. Ez a cikk a „mi lesz utána" kérdését rendezi.
A vízszerelő nyugdíjba megy, a bt.-ből kft. lesz, a tanácsadó alkalmazotti állásba vált – a szerződés megszűnik, hiszen „már nincs rá szükség". Két évvel később kárigény érkezik egy korábbi munkából. Claims-made logikában az igény akkor lenne fedezett, ha az érvényesítésekor élne szerződés – de már nem él. A munka szabályos volt, a biztosítás éveken át fizetve – a védelem mégis hiányzik, mert a bejelentési ablak bezárult.
A kiterjesztett kárbejelentési időszak pontosan ezt kezeli: a szerződés megszűnése után meghatározott ideig még bejelenthetők a korábbi – a retroaktív dátum utáni – munkákból eredő igények. A tartam és a feltételek biztosítónként eltérnek: van, ahol automatikus rövidebb időszak jár, van, ahol külön díjas opció a hosszabb. A lényeg: a tevékenység lezárása előtt kell rendezni, utólag jellemzően már nem pótolható.
Első: nyugdíjba vonulás vagy a vállalkozás végleges zárása. Második: profilváltás – a szakma-váltás checklist ezt részletezi. Harmadik: cégforma-váltás, ahol jogilag új alany folytatja a tevékenységet. Negyedik: alkalmazotti státuszba lépés. Ötödik: biztosítóváltás rosszul kezelve – ha az új szerződés nem viszi át a retroaktív dátumot, a régire lehet utófedezet a híd (váltás-cikk).
Ha bármelyik helyzet látótávolságba kerül, két kérdést tisztázzon a lezárás előtt: milyen utófedezeti lehetőséget ad a jelenlegi feltétel, és mennyi időre érdemes nyitva tartani az ablakot – ezt a szakmája kifutási idejéhez mérje (a könyvelési hibák például jellemzően ellenőrzési ciklusokban derülnek ki). A claims-made alaplogikát a kulcs-cikk adja; a saját helyzetére szabott választ pedig egy díjmentes konzultáció – különösen, ha a lezárás már tervben van.
Egy gépész-tervező negyven év munka után lezárja a vállalkozását, a biztosítását pedig – logikusnak tűnően – felmondja: „már nem dolgozom, minek fizessem". Három évvel később egy régi terve alapján épült rendszerben történik meghibásodás, és kárigény érkezik. A claims-made szerződés már nem él, bejelenteni nincs hová – a több évtizedes szabályos munka végén az utolsó adminisztratív döntés ütött rést. Ha a lezáráskor utófedezetet kötött volna – a szakmája kifutási idejéhez mért tartammal –, az igény a nyitva tartott ablakon bejelenthető lenne. A tanulság egyszerű és általános: a tevékenység zárása biztosítási esemény is – tervezni kell, mint a többit.
Kérdés a saját szakmájára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Díjmentes, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.