Egy céges felelősségi kárügyben ritkán a jogalap a legvitatottabb pont – sokkal gyakrabban az, hogy a kárösszeg nettó vagy bruttó. A károsult bruttó árajánlattal érkezik, a biztosító nettót ajánl, a károkozó cég pedig a kettő között áll, és nem tudja, kinek van igaza. A válasz három rétegből áll össze: a biztosítási törvény számla-szabályából, a Ptk. káronszerzés-tilalmából és a bírói gyakorlatból. Ez a cikk ezt a három réteget teszi sorba, hogy kárügyben tudja, mire számíthat.
- A Bit. 123. §-a szerint a biztosító a helyreállítás áfatartalmát csak olyan számla alapján térítheti, amelyen az áfa szerepel vagy kiszámítható – számla nélkül nettó összeg jár.
- Áfa-levonásra jogosult céges károsultnál az áfa a bírói gyakorlat többségi felfogása szerint nem kárelem: azt az adórendszerben visszakapja, a kártérítésben is megkapni káronszerzés lenne – a gyakorlat azonban nem teljesen egységes, a biztosítók ezért kérnek áfa-nyilatkozatot.
- A Kúria bruttó térítést ott várt el, ahol a biztosítási feltétel maga ígért elméleti helyreállítási összeget – ez a saját vagyonbiztosítás világa, nem a felelősségi kárrendezésé.
A számla-szabály: Bit. 123. §
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 123. §-a kimondja, hogy a biztosító a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához szükséges, áfaköteles szolgáltatás – anyag-, javítási, helyreállítási költség – után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből az kiszámítható. A szabály 2009 óta él, célja a számla nélküli helyreállítás visszaszorítása volt. Gyakorlati következménye egyszerű: ha a károsult nem javíttat, vagy javíttat, de számlát nem mutat be, a biztosító a kalkulált javítási költség nettó összegét fizeti; a számla utólagos benyújtásával az áfa-rész jellemzően utólag is rendezhető. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál ugyanezt külön is rögzíti a Gfbt. 32/A. § (2) bekezdése. Hogy a kárrendezés menetében ez hol jelenik meg, azt a kárrendezés lépéseiről szóló cikk mutatja.
Áfa-visszaigénylő károsult: az áfa nem kár
Ha a károsult áfa-alany, és a helyreállítás számlájának áfáját levonhatja, akkor az áfa nála nem marad költség: azt az adórendszerben visszakapja. A Ptk. 6:522. § (3) bekezdése szerint a kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével – ez a káronszerzés tilalma. Ebből a bírói gyakorlat azt vezeti le, hogy a levonásra jogosult károsult a nettó összegre tarthat igényt; a Kártérítési és Biztosítási Jog folyóirat elemzése szerint a bíróságok céges károsultnál több ügyben abból indultak ki, hogy az áfa a költségvetésből megtérül. Ezért kér a biztosító a kárrendezés elején áfa-nyilatkozatot a károsulttól. Van közbenső eset is: személygépkocsi üzemeltetéséhez igénybe vett szolgáltatásnál az Áfa tv. 124. § (4) bekezdése az áfa felét teszi levonhatatlanná – ilyenkor a biztosítók jellemzően az áfa le nem vonható részét térítik. A részletek adójogi kérdések, könyvelővel érdemes egyeztetni őket.
Mit mondott a Kúria, és mire nem vonatkozik?
A gyakran idézett Kúria-döntés (Pfv.V.20.993/2020/6.) egy lakásbiztosítási ügyben született: a feltétel új értéken számított helyreállítási költség megtérítését ígérte, nem a ténylegesen felmerült költséget. A Kúria szerint ilyenkor a Bit. 123. §-a nem alkalmazható, mert a biztosító olyan összeget vállalt, amelyből a helyreállítás ténylegesen elvégezhető – ez pedig csak bruttó összeg lehet. Ez tehát a saját vagyonbiztosítás és a szerződés szövegének kérdése. A felelősségi kárrendezésben a károsult nem a biztosító szerződő fele, hanem harmadik személy: az ő igénye a Ptk. kártérítési szabályain nyugszik, a biztosító pedig a Bit. számla-szabálya szerint fizet. A korábbi bírói gyakorlat számla hiányában több ügyben a nettó összeget tartotta megtérítendőnek; a megítélés azonban az eset körülményeitől – például attól, hogy a károsult magánszemély vagy áfa-alany – függ, és nem tekinthető teljesen egységesnek. A saját kár és az okozott kár közötti alapvető különbséget a vízválasztó-cikk mutatja be.
Mit jelent ez a károkozó cégnek?
Három tipikus helyzet fordul elő. Ha a károsult áfa-levonásra jogosult cég, a biztosító nettót térít, és a különbözetet a káronszerzés tilalma miatt a károsult jellemzően Öntől sem követelheti eredményesen. Ha a károsult magánszemély vagy levonásra nem jogosult szervezet, és számlával javíttat, a biztosító a számla szerinti bruttó összeget téríti a feltételek keretei között. Ha a károsult nem javíttat, és számlája nincs, a biztosító nettót ajánl; a különbözetet a károsult közvetlenül a károkozótól próbálhatja követelni, ennek megítélése pedig bíróság elé kerülhet. Ilyenkor ne vállaljon a biztosító tudta nélkül többletet: a felelősségbiztosítási feltételek jellemzően a biztosító hozzájárulásához kötik a kár elismerését és az egyezséget – erről az egyezségről szóló cikk szól. A gépjárművel okozott károk külön világ: ott a kgfb és a Gfbt. szabályai érvényesek, a határvonalat a kgfb-elhatárolás cikke írja le.
Három tipikus félreértés
Az első: „a biztosító lenyeli az áfát”. Nem – ha a károsult levonásra jogosult, az áfát az adórendszerben ő kapja vissza, a biztosító csak azt nem fizeti ki kétszer. A második: „számla nélkül semmit sem fizet”. Nem – a nettó összeget számla nélkül is téríti, csak az áfa-részhez kell a számla, és az utólag is pótolható. A harmadik: „a bruttó árajánlat maga a kár”. Nem – az árajánlat a kár mértékének bizonyítéka, a kár tényleges összegét a helyreállítás költsége és a károsult adójogi helyzete együtt adja ki. Ezek a félreértések vezetnek a legtöbb feszültséghez a károsult és a károkozó között, pedig a biztosító elszámolása mindhárom esetben ugyanazt a törvényi logikát követi.
Mit tegyen a gyakorlatban?
Kárigény érkezésekor kérje el a károsult árajánlatát vagy számláját tételesen, nettó–áfa–bruttó bontásban, és tisztázza, hogy a károsult áfa-alany-e – ezt a biztosító is kérni fogja. A bejelentést a biztosító kárvonalán tegye meg, a kárszámítás vitáját pedig ne saját ígéretekkel próbálja lezárni. Alkuszként a nyilatkozatok és a bekért iratok összeállításában, egy elakadt vagy ellentmondásos állásfoglalás értelmezésében segítek, amiben tudok; a biztosító helyett dönteni és a károsulttal alkudni nem az én szerepem. Ha a vita a kifizetés összegéről nem oldódik, a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság az út – egyedi kárvitát az MNB nem dönt el.
Kérdés egy konkrét kárügyre szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Bit. – 2014. évi LXXXVIII. törvény 123. § (njt.hu)
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:522. § (njt.hu)
- Gfbt. – 2009. évi LXII. törvény 32/A. § (njt.hu)
- Áfa tv. – 2007. évi CXXVII. törvény 124. § (njt.hu)
- GMT Legal – Bruttó vagy nettó, avagy mikor kell a biztosítónak megtérítenie a helyreállítási költségek áfatartalmát?
- Kártérítési és Biztosítási Jog – Az áfa mint kárelem és a káronszerzés tilalma a bírói gyakorlatban
- Kártérítési és Biztosítási Jog – A káronszerzési tilalom érvényesülése a forgalmi adó visszaigényelhetősége esetén
- Signal Iduna – Számlanélküli kárrendezésre vonatkozó áfa-szabály
