Zsarolóvírus a cégnél, kiszivárgott ügyféladatok, egy félrekonfigurált rendszer – a digitális károk ma már minden vállalkozást érinthetnek, nem csak az IT-cégeket. A biztosítási válasz viszont megosztott: egy része a hagyományos felelősségi fedezetekben, nagyobb része egy külön termékcsaládban, a kiber-biztosításban él. Ez az elhatároló cikk a határvonalat húzza meg – tényszerűen.
A klasszikus felelősségi logika a digitális térben is él: ha az Ön szakmai hibája – hibás szoftverszállítás, rossz konfiguráció, elrontott migráció – az ügyfelének kárt okoz, az a szakmai felelősségbiztosítás kérdése (IT-cikk). Ugyanígy: ha az Ön kezelésében lévő ügyféladat az Ön hibájából sérül vagy szivárog ki, a harmadik személyek felé fennálló kártérítési felelősség felmerülhet – az, hogy erre a szakmai fedezet milyen keretek között terjed ki, feltétel-függő, és az ajánlatkérésnél tisztázandó.
A kiber-biztosítás más logikájú termék: középpontjában a saját incidens áll. Tipikus elemei: az incidens-elhárítás költségei (IT-szakértő, helyreállítás), az üzemszünet-veszteség, az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó költségek (érintett-értesítés, hatósági eljárással összefüggő kiadások – a mindenkori szabályok keretei között), zsarolóvírus-helyzetek kezelése, és jellemzően a harmadik felek felé fennálló felelősségi elem is. Vagyis: a kiber-termék a saját ház égését kezeli, a felelősségi a mások felé átterjedő lángokat – a kettő metszete termékfüggő.
Az adatkezelési kötelezettségek – incidens-bejelentés, érintettek értesítése, elszámoltathatóság – a mindenkori adatvédelmi jogszabályok szerint állnak fenn, biztosítástól függetlenül. A biztosítás szerepe itt a következmény-költségek csillapítása lehet, a feltételek keretei között; a hatósági bírságok biztosíthatósága pedig korlátos és jogrend-függő kérdés – erre vonatkozó ígéretet komoly termék nem tesz könnyedén. A tanulság: az adatvédelmi megfelelés nem kiváltható biztosítással – a kettő együtt ad védelmet.
Aki ügyféladatokkal, rendszerekkel, digitális szolgáltatással dolgozik: először mérje fel a kitettségét (mi áll le, mi szivároghat, kinek okozhat kárt), aztán nézze meg a meglévő fedezetei digitális sorait (checklist), és ha a kép hiányos, a kiber-termékek világát külön egyeztetésen érdemes megnyitni – ez már túlmutat ezen az oldalon, de az elindulásban segítek: díjmentes konzultáció.
Egy könyvelőiroda kétféle digitális bajba kerülhet – és a kettő különbözőképp biztosítható. Az első: a munkatárs rossz címzettnek küld el egy bérjegyzék-csomagot – az ügyfél adatai illetéktelenhez jutnak, az ügyfélnél kár és adatvédelmi helyzet keletkezik. Ez szakmai hiba, harmadik személy felé: a szakmai felelősségi fedezet terepe lehet, a feltételek szerint. A második: az iroda rendszerét zsarolóvírus titkosítja – a saját működés áll le, helyreállítási költségek, incidens-kezelés. Ez saját kár: a kiber-biztosítás világa. Aki csak az egyik terméket tartja, az a másik forgatókönyvben fedezetlen. A digitális kockázat felmérésénél ezért mindig két listát írunk: „mit okozhatok másnak" és „mi érhet engem" – két oszlop, két termékcsalád.
Kérdés a saját szakmájára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Díjmentes, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.
