A felelősségbiztosításban két óra ketyeg egyszerre, és a kettő nem egyformán jár. Az egyik a károsult órája: meddig fordulhat kártérítésért a vállalkozással szemben. A másik a cég órája a biztosító felé: meddig követelheti, hogy a biztosító a szerződés alapján helytálljon helyette. A hazai gyakorlatban a két határidő elcsúszhat egymástól, és a következmény kellemetlen: a cég helytállási kötelezettsége a károsult felé megmarad, miközben a fedezet a biztosítónál már elveszett. Ez a cikk a két elévülést, a kezdő időpontjaikat és azt mutatja be, mi szakítja meg és mi nem szakítja meg a határidőt.
- A károsult kártérítési igénye a Ptk. általános, ötéves elévülési ideje alatt érvényesíthető a céggel szemben; a határidő a kár bekövetkeztével indul, és menthető akadály esetén nyugodhat.
- A biztosítóval szembeni igény elévülését több hazai feltétel külön, a Ptk.-nál rövidebb időben köti ki – például egy évben a biztosítási esemény időpontjától –, de ez biztosítónként eltér.
- A biztosítónak küldött felszólítás vagy panasz a Ptk. szerint nem szakítja meg az elévülést; csak az elismerés, az egyezség, a bírósági érvényesítés és a csődeljárásban tett bejelentés.
Az első óra: a károsult ideje a céggel szemben
A Ptk. 6:22. §-a szerint a követelések általános elévülési ideje öt év, és az elévülés az esedékességgel kezdődik. A kártérítés a Ptk. kártérítési szabályai szerint a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, vagyis a károsult órája a kár bekövetkezésével indul – nem akkor, amikor a károsult úgy dönt, hogy pert indít. Ettől két irányban lehet eltérés. Ha a károsult menthető okból nem tudta érvényesíteni az igényét – például a hiba rejtve maradt, vagy nem tudhatta, ki okozta –, az elévülés a Ptk. nyugvásra vonatkozó szabálya szerint nyugszik, és az akadály elhárulása után még egy rövidebb pótidő áll rendelkezésre. A Pénzügyi Békéltető Testület egyik tagjának az MNB honlapján közzétett írása szerint a felek írásban rövidebb vagy hosszabb elévülési időben is megállapodhatnak, az elévülést kizáró megállapodás viszont semmis. Fontos gyakorlati szabály, hogy az elévülést a bíróság hivatalból nem vizsgálja: ha a károsult elévült igényt érvényesít, a cégnek magának kell hivatkoznia rá. És még egy, kevéssé ismert összefüggés: egyes általános felelősségbiztosítási feltételek kizárják azt a kárt, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült. Aki tehát a biztosító tudta nélkül önként kifizet egy elévült igényt, a feltételek szerint erre fedezetet sem kap.
A második óra: a cég ideje a biztosítóval szemben
A biztosítási szerződésből eredő igény – tehát az, hogy a biztosító a szerződés alapján a cég helyett helytálljon – külön elévülés alá esik. A Ptk. erre nem ír elő a felelősségbiztosításnál külön, rövidebb határidőt; több hazai feltétel azonban él az írásbeli megállapodás lehetőségével, és a biztosítóval szembeni igény elévülését a Ptk. általános idejénél rövidebbre szabja. Az egyik szakmai felelősségbiztosítási feltétel (a forrásoknál megadva) szerint a szerződésből eredő igények elévülési ideje „a biztosítási esemény időpontjától, vagy a követelés megnyílásának bekövetkeztétől számított egy év”. Egy másik, ügyvédi szakmai felelősségbiztosítási feltétel ugyanerre öt évet ad, és a kezdő időpontot ahhoz köti, amikor a biztosítottal szemben kárigényt érvényesítettek. A két szabály között tehát nemcsak a hossz, hanem a kezdő időpont is eltér, és ez a lényeg: a biztosítóval szembeni igény elévülése biztosítónként és termékenként más, ezért a saját kötvényében kell megkeresni. A rövid, az esemény időpontjától számított kikötések érvényessége és kezdő időpontja jogvitában vitatható is lehet – különösen akkor, ha a biztosított az esemény idején még nem tudhatott a kárról –, erre azonban nem érdemes építeni: a biztonságos út a határidőn belüli bejelentés.
Ahol a két óra elcsúszik egymástól
Nézzünk egy példát. Egy kivitelező hibája a munka átadása után egy évvel okoz beázást; a tulajdonos először saját költségen javíttat, és csak a harmadik évben küld kárigényt, a negyedik évben pedig pert indít. A károsult órája szerint ez rendben van: a kártérítési igény az öt éven belül érvényesíthető. Ha azonban a cég feltétele a biztosítóval szembeni igényt a biztosítási esemény időpontjától számított egy évben köti ki, és a cég a beázásról tudva nem jelentett be semmit a biztosítónak, az egy év rég letelt, mire a kárigény megérkezik. A következmény: a bíróság megítélheti a kártérítést a cég terhére, a biztosító pedig az elévülésre hivatkozva elutasíthatja a szolgáltatást. Hogy ez a forgatókönyv mikor áll elő, az a feltétel kezdő időpontjától függ – a „követelés megnyílásától” számító kikötés kedvezőbb, mint a pusztán az esemény időpontjára építő –, de a tanulság mindkét esetben ugyanaz: a cég érdeke a korai bejelentés, akkor is, ha a károsult még nem lépett. Claims-made logikájú szakmai fedezetnél ehhez még egy réteg jön: ott a bejelentésnek a szerződés hatálya alatt vagy az utófedezet időszakában kell megtörténnie, különben az elévüléstől függetlenül sincs fedezet.
Ami nem állítja meg az órát
A leggyakoribb tévedés az, hogy a biztosítóval folytatott levelezés „tartja” a határidőt. A Ptk. 6:25. §-a szerint az elévülést a tartozás elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a követelés bírósági úton történő érvényesítése – ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott –, valamint a követelés csődeljárásban történő bejelentése szakítja meg. Az írásbeli felszólítás, amely a régi Ptk. alatt még megszakította az elévülést, a 2014. március 15. után kötött szerződéseknél már nem: ezt az említett MNB-s írás külön hangsúlyozza. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a biztosítónak írt panasz, a hiánypótlásra adott válasz, a felszólító levél vagy az alkusszal folytatott egyeztetés az elévülést nem szakítja meg – a határidőt a bírósági érvényesítés (fizetési meghagyás vagy kereset), illetve a biztosító tartozáselismerése vagy a vele kötött egyezség tartja meg. Ha a biztosító elutasította a kárt, a panasz hasznos és a jogorvoslati sor első lépése, de nem helyettesíti a határidő figyelését; a lépcsőt az elutasított kár jogorvoslatáról szóló cikk írja le. Ugyanez igaz a károsult oldaláról: az ő felszólítása sem szakítja meg az Ön felé futó ötéves határidőt.
Mit tegyen a gyakorlatban?
Az első és legfontosabb: a kárigényt és a kárigényre alapot adó körülményt haladéktalanul jelentse be a biztosító kárvonalán, akkor is, ha a károsult még nem küldött semmit. A feltételek a bejelentésre rövid – az egyik idézett feltételnél öt munkanapos, a másiknál legfeljebb harmincnapos – határidőt szabnak, a korai bejelentés pedig – bár az elévülést önmagában nem szakítja meg – időt ad arra, hogy a kárügy a biztosítóval szembeni igény elévülési idején belül lezáruljon vagy bíróság elé kerüljön; a teendők sorrendjét a kárigény első 48 órájáról szóló cikk adja. Második: rögzítse a dátumokat – a károkozás, a kár bekövetkezése, a tudomásszerzés, a bejelentés és a biztosító válaszának napját –, mert elévülési vitában ezek a tények döntenek. Harmadik: keresse meg a kötvényében az elévülési pontot, és nézze meg, mitől számol: a biztosítási esemény időpontjától, a követelés megnyílásától vagy a kárigény érvényesítésétől. Negyedik: ne ismerje el a felelősséget és ne fizessen önként a biztosító tudta nélkül – elévült igénynél ez a fedezetet is kizárhatja. Alkuszként azt látom, hogy az elévülési viták jellemzően a késői bejelentésből nőnek ki, nem a feltétel szigorából; a bejelentés elsődleges útja a biztosító kárvonala, elakadt vagy vitás ügynél pedig segítek, amiben tudok. Az elévülés jogi kérdés: ha a károsult már perel, vagy a biztosító elévülésre hivatkozva utasít el, ügyvéd bevonása indokolt.
Kérdés a saját kötvénye elévülési pontjáról? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:22. § (elévülési idő) és 6:25. § (az elévülés megszakítása)
- MNB / Pénzügyi Békéltető Testület – Csomorné dr. Lajkó Ildikó Erzsébet: Van kiút, ha elévült követelést fizettetnének meg velünk (2023)
- Alfa Vienna Insurance Group – Szakmai felelősségbiztosítási feltételek (SZAF-SZ-230801, hatályos 2023. 08. 01-től), XII.1. pont (elévülés: egy év) és VIII.1. pont (kárbejelentés: legfeljebb 5 munkanap)
- Allianz Hungária Zrt. – Ügyvédek kötelező szakmai felelősségbiztosítása, általános feltételek (AHE-10474/3), 12.1. pont (elévülés: öt év) és 8.1. pont (kárbejelentés)
- Allianz Hungária Zrt. – Felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételei (AHE-43501/6), 7.1.13. pont (elévült kár kizárása)
