Megérkezett a biztosító levele: a kárigényt elutasítja, mert a kár szerinte kizárt tevékenységből ered, késve jelentették, vagy a biztosított nem tartotta be a feltételek valamelyik kötelezettségét. Magánemberként ilyenkor viszonylag ismert az út: panasz, majd a Pénzügyi Békéltető Testület. Cégvezetőként sokan ugyanezt a lépcsőt keresik – és a második fokon falba ütköznek, mert a Békéltető Testület a vállalkozások ügyét nem fogadja be. Alkuszként azt látom, hogy ezen a ponton vész el a legtöbb idő és pénz: hetek telnek el rossz címre írt beadványokkal, miközben a károsult választ vár a cégtől, az elévülés pedig ketyeg. Ez a cikk a cég szemszögéből rakja sorba, mi érhető el, mi nem, és milyen határidőkre kell figyelni.
A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az MNB mellett működő, ingyenes vitarendező fórum, amely a pénzügyi szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződéses vitákban jár el. Az MNB tájékoztatója szerint fogyasztó „az önálló foglalkozásán vagy gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy”. Ebből két dolog következik. Egy kft., bt. vagy zrt. soha nem fogyasztó, tehát a PBT-hez nem fordulhat. Az egyéni vállalkozó természetes személy ugyan, de a vállalkozói felelősségbiztosítás a gazdasági tevékenysége körébe esik, így ezzel a szerződésével ő sem – a magáncélú lakás- vagy gépjármű-biztosításával viszont igen. A felelősségbiztosítási kárügyekben tehát a békéltetés mint lépcső a cégek számára gyakorlatilag kiesik, és ezt érdemes már az elutasító levél kézhezvételekor tudni, nem hetekkel később egy elutasított PBT-kérelemből.
Ami cégként is jár, az a biztosító saját panaszkezelési eljárása. A biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) panaszkezelési szabályai minden ügyfélnek – nem csak a fogyasztónak – lehetővé teszik, hogy a biztosító magatartására, döntésére vagy mulasztására panaszt tegyen, és az írásbeli panaszra a biztosítónak 30 napon belül indokolással ellátott választ kell adnia. A panaszt érdemes nem indulatból, hanem a feltétel mellé téve megírni: melyik feltételpontra hivatkozik az elutasítás, miért nem áll meg Ön szerint, milyen dokumentum támasztja ezt alá. Ezen a ponton dől el gyakran, hogy a vita valódi-e. Ha a biztosító kizárásra hivatkozik, azt kell megnézni, a kár tényleg a kizárt körbe esik-e; ha a biztosító mentesülésre hivatkozik – például súlyos gondatlanságra –, a bizonyítás a biztosítóé, és a panaszban ezt lehet számon kérni. Ha hiányos dokumentáció az ok, a panasz helyett sokszor a pótlás a rövidebb út – erről a hiánypótlásról szóló cikk ír részletesen. A tipikus okokat és azok megelőzését a gyakori elutasítási okokról szóló írás gyűjti össze. A panaszra adott válasz akkor is értékes, ha elutasító: a biztosító álláspontja írásban, indokolással rögzül, és erre épül minden későbbi lépés.
A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárást a fogyasztók kérelmére indít, ha a szolgáltató nem válaszolt a panaszra, vagy fogyasztóvédelmi rendelkezést sértett. Két okból nem ez a cég útja. Egyrészt a kérelmező itt is csak fogyasztó lehet. Másrészt – és ezt a fogyasztók is gyakran félreértik – az MNB egyedi szerződéses jogvitát nem dönt el: a tájékoztatója szerint „egyedi szerződéses jogvitákban az MNB nem folytat hatósági eljárást”; azt, hogy egy konkrét kár biztosítási esemény-e, sem a fogyasztó, sem a cég ügyében nem bírálja el. Cég tehát bejelentéssel jelezhet az MNB-nek, ha a biztosító szerinte rendszerszinten jogsértő módon jár el – például egyáltalán nem válaszol a panaszokra –, de a saját kárvitájának eldöntését ettől nem várhatja. A cég jogvitájának rendezésére az MNB tájékoztatója is a polgári bíróságot nevezi meg.
Ha a panasz nem hoz eredményt, a cég és a biztosító vitája polgári jogvita, amelynek a rendes útja a bíróság. A pénzkövetelés nagyságától függ a forma. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. §-a szerint a hárommillió forintot meg nem haladó, lejárt pénzkövetelés csak közjegyzői fizetési meghagyás útján érvényesíthető; a harmincmillió forintot meghaladó követelés viszont nem érvényesíthető így, azt keresettel kell a bíróságra vinni. A kettő között választhat. A fizetési meghagyás egyszerű és olcsó indulás, de ne várjon tőle többet, mint ami: ha a biztosító ellentmond – vitatott kárügyben ez a jellemző –, az eljárás perré alakul. A perben a jogi képviselet a törvényszék elé tartozó – harmincmillió forintot meghaladó értékű – ügyekben kötelező, a járásbíróság előtt nem, egy fedezeti vitában azonban a gyakorlatban enélkül nehéz boldogulni; a bizonyítás – szakértő, iratok, tanúk – a feleket terheli a saját állításaik körében. Ez az a pont, ahol érdemes jogásszal végiggondolni, mekkora az esély és a költség, mert egy felelősségbiztosítási vitában gyakran nem a kár összege, hanem a fedezet értelmezése a tét. Két további út létezik. A közvetítői (mediációs) eljárás a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szerint önkéntes: csak akkor működik, ha a biztosító is hajlandó rá, cserébe rövidebb és olcsóbb lehet a pernél, és egyezséggel zárulhat. Választottbíróság pedig akkor jöhet szóba, ha a biztosítási szerződés ilyen kikötést tartalmaz, vagy a felek a vita felmerülése után külön megállapodnak benne – a hazai kkv-feltételekben a kikötés ritka, de nagyobb, egyedi szerződéseknél előfordul; ezt a saját kötvényében ellenőrizze. Ha a cégnek van jogvédelmi biztosítása, egyes feltételek a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra is fedezetet adnak, és ilyenkor a biztosító által fizetett ügyvéd segíthet – ez biztosítónként eltér, a jogvédelem és felelősségbiztosítás viszonyáról szóló cikk ezt bontja ki.
A panasz 30 napja alatt nem áll meg az idő. A Polgári Törvénykönyv általános elévülési ideje öt év, a biztosítási feltételek azonban – a Ptk. ezt megengedő szabálya alapján, írásban – jellemzően ennél rövidebb, egy- vagy kétéves elévülést kötnek ki a biztosítási szerződésből eredő igényekre, a kezdő időpontot pedig gyakran a biztosító döntésének közléséhez vagy a kár esedékességéhez kötik. Ez feltételfüggő, ezért az elutasító levél kézhezvételekor az első teendő a saját feltétel elévülési pontjának kikeresése. Az elévülést a panasz vagy egy fizetési felszólítás a hatályos Ptk. szerint nem szakítja meg – az írásbeli felszólítás 2014 óta nem megszakító ok –; megszakítja a biztosító tartozáselismerése, az egyezség, illetve a követelés bírósági úton, fizetési meghagyással vagy keresettel történő érvényesítése. A másik határidő a károsulté: az, hogy a biztosító elutasította a kárt, a cég felelősségét a károsult felé nem szünteti meg. A károsult Önnel szemben lép fel, és ha a cég a biztosító egyetértése nélkül ismeri el vagy fizeti ki a kárt, az a biztosítóval szembeni igényt a feltételek szerint gyengítheti – erről az egyezségről szóló cikk ír. A gyakorlatban tehát két ügyet kell párhuzamosan kezelni: a károsult felé az időhúzás nélküli, de a kárt el nem ismerő kommunikációt, a biztosító felé a panaszt és szükség esetén a jogi lépést.
Olvassa el az elutasítás indoklását a feltétellel együtt, és írja fel a hivatkozott pontokat. Keresse ki a feltételben az elévülésre és a jogvitákra vonatkozó részt, és jegyezze fel a határidőt. Írjon írásbeli panaszt a biztosítónak, pontonként cáfolva az indoklást, csatolva a bizonyítékokat; a 30 napos válasz megérkezéséig a károsulttal írásban, de a kár elismerése nélkül tartsa a kapcsolatot. Ha a panaszra adott válasz is elutasító, a követelés nagysága szerint döntsön a fizetési meghagyás vagy a kereset mellett, és ehhez vonjon be jogászt – a Békéltető Testületre és az MNB-re fordított idő cégként nem hoz döntést. Ha szól, elakadt vagy vitás ügyben segítek, amiben tudok: a kárügyben a biztosító kárvonala az elsődleges út, jogi képviseletet nem vállalok, az alkusz szerepének határairól külön cikk szól.
Kérdés a saját kárügyére és feltételére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Díjmentes, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.