A tervezők kötelező felelősségbiztosítása 2025. január 15. óta él, 2026. január 14-től azonban a szabály szerkezete is megváltozott: a 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet módosította a szakmagyakorlási kódexet, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 15/F–15/L. §-át. A kötelezettség mostantól kifejezetten a tervezési tevékenység tényleges végzéséhez kötődik, a limitek árbevételi sávokhoz igazodnak, és a szerződésnek a közreműködők és alvállalkozók tevékenységére is ki kell terjednie. A Magyar Építész Kamara tájékoztatója és az Építési jog portál egyaránt azt hangsúlyozza: a meglévő szerződéseket hozzá kell igazítani az új előírásokhoz. Ez a cikk a változás lényegét foglalja össze tervezői szemmel.
- 2026. január 14-től a biztosítással a tervezési tevékenység megkezdésekor kell rendelkezni, és a fedezetigazolást ekkor kell benyújtani a területi kamarának.
- Egyéni tervezőként, egyéni vállalkozóként és gazdasági társaságként külön-külön áll fenn a kötelezettség – aki több formában tervez, annak formánként lehet szükséges a szerződés.
- A minimum négy árbevételi sávban 10 és 100 millió forint között mozog káreseményenként, a kamara pedig legalább évente egyszer ellenőriz.
Mi változott 2026. január 14-én?
A korábbi szabály általánosan mondta ki, hogy a tervezőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Az új szöveg a 15/F. § (1) bekezdésében pontosan megnevezi a kötelezetteket: az egyéni tervezőt a saját tevékenységére; az egyéni vállalkozóként működő tervezőt a saját, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók tevékenységére; és a gazdasági társaságot ugyanígy. A fedezetnek mindhárom esetben ki kell terjednie a tervezői szolgáltatás teljesítéséhez szerződés szerint igénybe vett közreműködők és alvállalkozók tevékenységére is – ez a kamarai tájékoztató szerint nem jelent kettős biztosítást, mert az alvállalkozó nem biztosítottként, hanem a fedezett tevékenység részeként szerepel. Megszűnt az a lehetőség, hogy a biztosítást a tervező javára más személy kösse meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cég szerződése a cég tevékenységét fedezi, a saját néven, magánúton is tervező építésznek pedig saját szerződésre lehet szüksége. Innen ered a „három szerepkör” kifejezés: aki természetes személyként, egyéni vállalkozóként és társaságban is tervez, annak akár három szerződése is lehet. Hogy egy adott konstrukcióban kié a szerződés és kire terjed ki, azt a szerződő–biztosított–károsult hármas logikájával érdemes végiggondolni – erről a tudástár külön cikke szól.
A négy árbevételi sáv
A 15/H. § a tervezésből, tervellenőrzésből és tervezői művezetésből származó éves nettó árbevételhez (egyéni vállalkozónál nettó jövedelemhez) köti a minimumot: legfeljebb 20 millió forint árbevételig káreseményenként 10 millió és évente 20 millió forint; 20 és 100 millió között 20 és 40 millió; 100 millió és 1 milliárd között 50 és 100 millió; 1 milliárd felett 100 és 200 millió forint. Projekt alapú szerződésnél ugyanezek az összegek a projekt tartamára szólnak. Az állami építési beruházásokról szóló törvény hatálya alá tartozó munkák árbevétele levonható az alapból. Ezek alsó határok: egy szerkezeti tervezési hiba vagy egy több lakást érintő beázás-lánc a legalsó sávot gyorsan túllépheti, ezért a jogszabályi minimum és a valós méretezés viszonyát a tervezőknek is érdemes külön nézniük.
Kamara: fedezetigazolás, évforduló, ellenőrzés
A 15/J. § szerint a tervező a tevékenység megkezdésével egyidejűleg a biztosító 30 napnál nem régebbi fedezetigazolását nyújtja be az őt nyilvántartó területi kamarának; a biztosítónak az igazolás kiállítására a módosítás óta 15 napja van a korábbi 8 helyett. Ezután minden biztosítási évfordulót követő 8 napon belül a kötvénymásolat megküldésével kell tájékoztatni a kamarát – ez a tervező saját bejelentési kötelezettsége. A területi kamara a 15/K. § alapján szükség szerint, de legalább évente egyszer ellenőrzi a biztosítás meglétét. Ha hiányzik, a rendelet 43. § (1) bekezdés d) pontja szerint a kamara a szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónapra megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, és a hiányt a névjegyzékben is rögzíti. A kamarák általános elvárás-logikájáról a kamarai előírásokról szóló cikk ad átfogó képet.
Amit a rendelet nem mond ki, de a tervezőnek a legfontosabb
A jogszabály limiteket és hatályt ír elő, az időbeli működésről nem rendelkezik – pedig tervezői kárnál gyakran évekkel az átadás után derül ki a hiba. A hazai tervezői felelősségbiztosítások jellemzően claims-made logikával működnek: az számít, hogy a kárigényt mikor érvényesítik, és a szerződés a retroaktív dátum óta végzett munkára ad-e fedezetet. Aki a 2026-os szabály miatt új szerződést köt vagy biztosítót vált, annak a legnagyobb kockázata nem a limit, hanem a folytonosság elvesztése. Erről a claims-made és a retroaktív dátum kulcs-cikke, a tevékenység abbahagyásának időszakáról pedig az utófedezetről szóló cikk szól.
Gyakori kérdés: „Alkalmazott tervezőként is kell saját szerződés?”
Ha kizárólag munkaviszonyban, a munkáltató cég nevében tervez, a rendelet a cég szerződésétől várja el, hogy a munkavállalók tevékenységére kiterjedjen – a jogszabályból ilyenkor külön, saját szerződés nem következik. Más a helyzet, ha emellett saját néven vagy egyéni vállalkozóként is vállal megbízást: arra a tevékenységre a cég szerződése nem szól, és mivel a más személy általi kötés lehetősége megszűnt, saját fedezet kell. Ugyanez a logika érvényes a tervezői művezetésre és a tervellenőrzésre is: abban a formában kell fedezettnek lennie, amelyben a megbízási szerződést aláírja. Ha bizonytalan, melyik jogalany nevén fut egy-egy munka, a megbízási szerződések fejléce a kiindulópont – a kamara is ezt fogja összevetni a névjegyzék adataival.
Mit tegyen a meglévő szerződésével?
Három dolgot érdemes összevetni a kötvénnyel: a biztosított tevékenységet (tervezés, tervellenőrzés, tervezői művezetés – abban a formában, amelyben ténylegesen végzi), az alvállalkozói és közreműködői kiterjesztés meglétét, és a limiteket a saját sávjához mérve. Ha egyszerre tervez saját néven és cégen keresztül, nézze meg, mindkét jogalanyra van-e fedezet. Ha szól, a feltétel-összevetést és a módosítás vagy az új ajánlat kérését elkészítem, a fedezetigazolást pedig a biztosítóval egyeztetem; az árbevétel-nyilatkozat, az aláírás és a kamarai bejelentés az Ön saját teendője marad. A kamarai tájékoztató külön átmeneti határidőt a hozzáigazításra nem említ, az éves ellenőrzésen viszont a kamara már az új szabályt nézi.
Kérdés a saját tervezői helyzetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 15/F–15/L. § és 43. § (njt.hu)
- 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet (njt.hu)
- Magyar Építész Kamara – A tervezői felelősségbiztosítást érintő jogszabályváltozással indul az új év
- Építési jog – 2026 januártól egyértelművé vált, hogy egy tervező után akár három felelősségbiztosítást is kötelező megkötni
- Építési jog – Minden, amit a tervezők kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet (frissítés: 2026.01.14.)
